Az a szorongással átitatott birtokló érzés, amely attól fél, hogy elveszíti azt, amivel önmagát teljesebbnek, értékesebbnek vagy biztonságosabbnak élte meg. Mélyén nem pusztán szeretet, hanem hiány, önértékelési törés és letagadott sóvárgás működik, ezért a másikat gyakran nem önmagáért, hanem saját belső egyensúlyunk támaszaként akarjuk megtartani. Hermetikusan a féltékenység az árnyékos Vénusz egyik arca, ahol a szeretet keveredik a birtoklással. A megtisztulás ott kezdődik, ahol a kapcsolat már nem hiányt pótol, hanem szabad jelenlétté válik.
