A Succubus a középkori démonológiában olyan női alakban megjelenő csábító démon, amely az életerőt, különösen az erotikus vágy energiáját köti meg és csapolja le. Hermetikus–pszichológiai értelemben inkább archetipikus kép: a tudattalan vágyak, a projekcióval telt imagináció és a bűntudattal átitatott sóvárgás megszemélyesítése. Nem külső lényként érdemes elsőként olvasni, hanem mint azt a belső erőt, amely az embert saját ösztönvilágának bűvöletébe vonja. Ahol nincs éberség, ott a vágy könnyen uralkodó démonná válik.
