Az a születésből, vágyból, sorsból, halálból és ismétlődésből álló nagy körmozgás, amelyben a tudat addig járja ugyanazon minták változó alakjait, amíg fel nem ismeri kötöttségeinek törvényét. A létekerék nem pusztán kozmikus kép, hanem belső tapasztalat is: ugyanazok a vágyak, félelmek és választások újra meg újra formát keresnek. Gnosztikus értelemben a szabadulás nem a kerék tagadása, hanem annak felismerése, hogy nem a forgás az ember végső otthona.
