Az a belső állapot, amikor a gondolatok, vágyak, félelmek, emlékek és külső benyomások nem egy tiszta középpont köré rendeződnek, hanem egymást keresztezve, zavarosan hatnak. Ilyenkor az ember sok mindent érzékelhet és érthet, mégsem lát tisztán, mert a belső térben nincs hierarchia és csend. Gnosztikus–hermetikus értelemben a tudat rendezetlensége az ébredés előtti vagy közbeni átmenet egyik jele: a fény már megmozdította az anyagot, de az új rend még nem született meg.
