Az a csendes, láthatatlan szentély, ahol a lélek hangja hallhatóvá válik. Nem képzelet és nem gondolat – hanem jelenlét, ahol az isteni és emberi összeér. Aki belép ebbe a térbe, az önmagán túlra lép. Itt nem cselekszünk, hanem várunk, figyelünk, vagyunk – és valami mélyebb kezd el működni bennünk.
