Goethe fogalma: az ősjelenség, amely minden megnyilvánulás mögött jelen van. Nem elvont törvény, hanem közvetlenül megtapasztalható alapmintázat, amelyből a sokféleség kibomlik. Hermetikus értelemben az Urphänomen az a pont, ahol a jelenség és a lényeg még nem vált szét.
