Az értelem megkülönböztető képessége, amely felismer és elválaszt. A beavatás útján a kritika szükséges eszköz, de ha állandó alapállapottá válik, elszakít az élő tapasztalástól. A gnosztikus hagyomány szerint a kritika csak addig szolgál, amíg átadja helyét a belátásnak.
