Szanszkrit eredetű fogalom, jelentése nem-tudás, nem-látás. A gnosztikus és keleti hagyományban az avidjá nem információhiány, hanem ontológiai tévedés: az ember összetéveszti önmagát a személyiséggel, a formával és a múlóval. Az avidjá tartja fenn a karma körforgását, mert amíg nem látjuk, kik vagyunk valójában, addig automatikusan ismétlünk.
