Az a látszólag fegyelmezett, szabályos működés, amelyből hiányzik a lélek melege, ezért a rend nem éltet, hanem szorít és megkeményít. Ilyenkor a forma átveszi a vezetést a tartalom fölött, és a törvény nem a világosság szolgálatában áll, hanem a félelem, a kontroll vagy a megfelelés eszközévé válik. A szív nélküli rend gyakran „helyesnek” tűnik, mégis steril, mert nem teremti meg a belső szabadságot, csak fenntart egy működőképes maszkot. A hermetikus út szerint a valódi rend mindig a szív középpontjából sugárzik: ami nem szeretetté és élő jelenlétté válik, az végül törvénnyé merevedik és elválaszt.
