Az élő hit nem tanult meggyőződés és nem vallásos szokás, hanem a lélek közvetlen válasza az isteni valóságra, amely akkor is megtart, amikor a külső körülmények ellentmondanak neki. Nem merev bizonyosság, hanem eleven kapcsolat, amelyben a bizalom, a hűség és a belső irányultság együtt működik. Rózsakeresztes értelemben az élő hit mindig átalakító erő, mert nemcsak vigaszt ad, hanem új rendbe állítja az embert. Jele, hogy nem fanatizmust, hanem csendes erőt, tisztaságot és felelősséget szül.
