Az a közös, láthatatlan pszichikai–asztrális tér, amelyet emberek gondolatai, érzelmei, vágyai és félelmei együtt hoznak létre, s amely vissza is hat az egyénre. Nem pusztán társas légkör, hanem olyan finom hatótér, amelyben hangulatok, eszmék és sorsminták felerősödhetnek és öröklődhetnek. A hermetikus szemlélet szerint az ember gyakran nemcsak önmagát hordozza, hanem egy nagyobb mező rezgéseit is. A szabadság ott kezdődik, ahol a lélektudat felismeri, mi benned saját, és mi az, ami csak áthalad rajtad.
