Az a finom, nyugtalan vágyállapot, amely nem a lélek valódi hívásából, hanem a képek, hangulatok és kielégületlen érzelmi hiányok hullámzásából születik. Gyakran úgy tűnik, mintha „mély” keresés volna, valójában azonban egyik benyomástól a másikig sodorja az embert, és nem ad valódi beteljesülést. Az asztrális sóvárgás könnyen spirituális köntöst is ölthet, ezért különösen fontos a megkülönböztetés. Ami a lélekből fakad, az mélyít; ami pusztán asztrális, az felkavar és szétszór.
