A rózsakeresztes hagyományban a transzfiguráció nem puszta erkölcsi javulás vagy lelki fejlődés, hanem a teljes ember fokozatos átváltozása, amelyben a régi természet uralma háttérbe szorul, és egy új, lélekből vezetett létforma kezd kibontakozni. Ez a folyamat a személyiség megtisztulásán, a belső középpont felébredésén és a finomabb hordozók átrendeződésén át halad. A transzfiguráció lényege, hogy az ember többé nem önmagát tökéletesíti, hanem teret enged egy nála igazabb életnek.
