Leonardo híres emberábrázolása a hermetikus értelemben vett mikrokozmosz-eszmét idézi meg: azt a felismerést, hogy az ember nem elszigetelt lény, hanem a világrend kicsinyített tükre. A test arányai, a kör és a négyzet közé rendezett emberalak azt sugallja, hogy bennünk találkozik az égi és a földi, a szellem és az anyag. Ez a kép nem pusztán anatómiai tanulmány, hanem a rend látomása, amely szerint az ember akkor érti meg a világot, ha önmagát is a kozmosz törvényei szerint kezdi olvasni.
