Az emberi lénynek az a belső tartománya, ahol érzések, benyomások, emlékek, ösztönös reakciók és félig tudatos tartalmak keverednek, s amely ezért egyszerre közvetítő és torzító közeg lehet. A pszichikai réteg nem azonos a lélekkel, csak annak egyik burka, amelyen a világ és a tudattalan lenyomatai áthaladnak. Hermetikus értelemben addig zavaros tükröző felület marad, amíg a lélek világossága át nem rendezi. Ami itt nincs megtisztítva, az könnyen belső igazságként adja el saját zűrzavarát.
