Az alkímia és a jungi pszichológia központi fogalma, amely az ellentétek – fény és sötét, tudatos és tudattalan, férfi és női princípium – egyesülését jelenti egy magasabb rendű egységben. Carl Gustav Jung értelmezésében ez az individuáció kulcspillanata, ahol a szembenálló részek nem kioltják, hanem kiegészítik egymást. Hermetikus értelemben ez nem kompromisszum, hanem transzmutáció: az ellentétek egy új minőségben oldódnak fel. A valódi egyesülés mindig belső feszültségen és tisztuláson keresztül születik meg.