Az a beavatási pillanat, amikor a hosszú éjszakai érlelődés után nem egyszerűen új nap kezdődik, hanem egy teljesebb ciklus világosodik meg. A „hetedik” a beteljesedett ritmus, a belső kör lezárulása és egy magasabb rendbe való átfordulás száma, míg a hajnal a fény első, még finom megjelenése. Hermetikusan a hetedik hajnal nem harsány megvilágosodás, hanem csendes bizonyosság: annak jele, hogy az éjszaka tanítása beérett, és a lélek már új fényben tud továbbhaladni.
