Az a beavatási ösvény, amely a holdi tudat rétegein, az emlékezeten, az álomképeken, a fátylakon és a női befogadás titkain keresztül vezet a lélek mélyebb felismeréséhez. A Holdtemplom nem külső szentély csupán, hanem belső tér, ahol az ember megtanulja olvasni a test, a víz, a vér és az éjszakai világosság néma tanításait. Hermetikusan ez az út a rejtett fényhez vezet: ahhoz a tudáshoz, amely nem nappali bizonyosságból, hanem csendes emlékezésből születik.
