Nem a személyes emlékek tára, hanem a szellemi eredetre való belső visszaemlékezés. A lélek emlékezete nem gondolat, hanem rezgés, egy olyan tudás, amely nem tanult, hanem felismert. Ez a memória nyitja meg a belső tanítót, és teszi lehetővé, hogy az ember felismerje: már járt itt, már választott, már keresett. A valódi gnózis nem új tudás, hanem örök ismerés, amely most felébred.
