Az a szent ismétlődés, amikor egy ősi beavatási történet, mítosz vagy krisztusi minta nem pusztán emlékként tér vissza, hanem az ember saját életében újra átélhetővé válik. Nem színházi utánzás, hanem belső részvétel: a lélek ugyanazokon a kapukon, halálokon, felismeréseken és újjászületéseken halad át, amelyeket a hagyomány jelképekben őrzött meg. Hermetikusan a misztérium újrajátszása azt mutatja, hogy az örök történet minden korban személyes formát keres. Ami egyszer kozmikus esemény volt, annak lenyomata az ember belső útján is megismétlődik.
