Az a mély, lélekben és hagyományban őrzött tudás, amely nem pusztán múltbeli adatokat tart fenn, hanem az eredethez való élő kapcsolatot védi. A szent emlékezet nem nosztalgia, hanem belső lámpás: segít felismerni, mi volt valóban isteni rend, és mi csak későbbi dísz, romlás vagy feledés. Hermetikus értelemben az ember akkor válik az emlékezet őrzőjévé, ha nem múzeumot épít a múltból, hanem átmenti belőle azt, ami az új templomban is élni tud.
