Az a belső felelősség, amely akkor nehezedik az emberre, amikor már nem önmagáért kapott felismerést, erőt vagy világosságot, hanem azért, hogy azt a nagyobb rend szolgálatába állítsa. A szolgálat súlya nem teherként büntet, hanem komollyá tesz, mert megmutatja, hogy a szellemi ajándék nem dísz, hanem vállalás. Hermetikus értelemben itt válik el a spirituális hiúság a valódi hivatástól. Aki ezt a súlyt elbírja, az nem nagyobbnak, hanem igazabbnak lesz kénytelen lenni.
