Az emberi test nem pusztán földi burok, hanem az alkímiai munka élő edénye, amelyben a lélek tapasztalatai, vágyai, félelmei és felismerései valóságos átalakuláson mennek keresztül. A test hordozza a feszültséget, a tüzet, a fáradtságot, a tisztulást és a megtestesülő döntéseket, ezért nem elhagyandó akadály, hanem a transzmutáció műhelye. Hermetikus értelemben a test a tégely, amelyben a szellemi felismerés anyaggá, szokássá és sorsformáló renddé válhat. Ami nem testesül meg, az még nem teljesen valósult meg.
