Az önmagából kiáradó, nem birtokló szeretet minősége, amely nem hiányból keres, hanem túláradásból ad, ezért nem a másikat használja, hanem teret nyit benne az életnek. Gnosztikus–rózsakeresztes értelemben az agapé a lélek ébredt szeretete, amelyben az igazság és az irgalom nem válik szét. Nem érzelmi hevület, hanem szellemi–szívbéli minőség, amely csendben rendez és gyógyít.
