A három princípium (só–kén–higany) közül a higany a mozgékonyságot, a közvetítő közeget és a „szellemi-lelki oldószert” jelöli, amely összekapcsolja a finomat a sűrűvel. Nem egyszerű anyag, hanem az a változó, alakot váltó minőség, amelyben a képek, vágyak, gondolatok és intuíciók áramlanak. Ha tisztátalan, káprázattá és asztrális zűrzavarrá válik; ha megtisztul, a belső átalakulás hordozójává lesz, és segíti a lélek fényének megtestesülését. A hermetikus munka egyik kulcsa a „higany” fegyelmezése, hogy ne szétszórjon, hanem közvetítsen.
