Az antropomorf szemlélet az, amikor az emberi alakot, érzést, szándékot vagy gondolkodást vetítjük rá nem emberi létezőkre, így a világot a saját képünkre formáljuk. Hermetikus értelemben ez akkor válik torzítássá, amikor a kozmosz rendjét nem önmaga törvényeiben, hanem az emberi tudat visszfényében akarjuk megérteni. A gnosztikus út épp ezért óvatosságra int: nem minden „emberközeli” istenkép vezet az igazsághoz. Ami túl gyorsan hasonlít ránk, az könnyen a saját tükörképünk marad.