Az okkult–hermetikus nyelvben az asztrál lárva olyan alacsonyabb rendű, finomanyagi képződmény, amely emberi vágyakból, félelmekből, függőségekből vagy ismételt érzelmi mintákból sűrűsödik össze. Nem önálló szellemi hatalomként érdemes érteni, hanem táplált asztrális maradványként, amely addig él, amíg figyelmet, félelmet vagy sóvárgást kap. Gnosztikus értelemben ez a tudattalanul teremtett kötés egyik képe: amit az ember nem tisztít meg, az visszahat rá. Az asztrál lárva ereje ott csökken, ahol a tudatosság, a separatio és a belső józanság megszületik.
