Az asztrális délibáb olyan képi–érzelmi csalódás, amely valóságosnak, sőt gyakran „spirituálisnak” tűnik, valójában azonban a vágy, a félelem vagy a kielégítetlen hiány kivetülése. Úgy működik, mint a sivatagi látomás: táplálónak ígéri magát, de közelebb érve nem ad valódi vizet a léleknek. A rózsakeresztes–gnosztikus úton ezért nélkülözhetetlen a megkülönböztető képesség, mert nem minden fény világosság, és nem minden intenzív élmény vezet igazsághoz. Az asztrális délibáb ott veszít erejéből, ahol a szív józansága erősebb lesz, mint a sóvárgás.
