Ez a kifejezés arra a hagyományos elképzelésre utal, hogy alvás közben az asztráltest részben oldottabb állapotba kerül, és finomabb síkokon tapasztalatokat szerez, miközben a fizikai test pihen. Hermetikus–gnosztikus szempontból ezt óvatosan kell kezelni, mert az éjszakai belső mozgások keveredhetnek álomképekkel, tudattalan tartalmakkal és valódi finomérzékelésekkel. A lényeg nem az élményvadászat, hanem az, hogy az ember nappali tudata mennyire tiszta, mert az éjszakai mozgás minőségét is ez befolyásolja. A rendezetlen asztráltest zavaros tereket jár, a tisztuló tudat világosabb visszhangokat hozhat.
