Az a beavatási fordulat, amikor a kapu őrzője többé nem akadályként vagy félelmetes ellenfélként jelenik meg, hanem saját betöltött szerepében szabadul fel. Az Őrző addig áll a küszöbnél, amíg az ember éretlenül akar átlépni, de amikor a tudat megtisztul, a próbatétel elveszíti kényszerítő arcát. Hermetikus értelemben az Őrző megváltása azt jelenti, hogy az akadály tanítássá, a félelem felismeréssé, a határ pedig átjáróvá alakul.
