Az a történeti és szimbolikus határállapot, amikor egy nagy civilizáció külső formái még állnak, de belső szellemi tartóereje már meggyengült. Babilon utolsó korszaka ezért nemcsak birodalmi hanyatlás, hanem a régi rend kifáradásának képe is, ahol a templomok, nevek és szertartások még őrzik az emlékezetet, de az élő kapcsolat már megrendült. Hermetikus értelemben ez az a pillanat, amikor egy korszak lezárul, és az embernek el kell döntenie, mit ment át belőle az új világba.
