Az a belső narratíva, amely valaha elindult, de nem zárult le, ezért a tudat mélyén tovább él, és új helyzetekben ismét szerepet kér. Nem múlt idő, hanem jelen idejű hatás: érzésekben, reakciókban, ismétlődő mintákban tér vissza. Hermetikusan ez a karmikus emlék egyik formája, amely befejezésre, vagyis tudatosításra vár. Ami lezárul, az felszabadít; ami félben marad, az sorsként ismétlődik.
