Az a zárt, csendes belső tér, ahol az ember egy időre kivonódik a külső világ zajából, hogy önmagával, árnyékával, imájával vagy a lélek hangjával találkozzon. Lehet börtön is, ha félelemből, szégyenből vagy elzárkózásból épül; de lehet szerzetesi kamra is, ha a visszavonulás a tisztulást és a belső hallást szolgálja. Hermetikusan a belső cella a vas clausum emberi képe: zárt edény, ahol a láthatatlan munka csendben megy végbe.
