Az a mélyen érzett üresség vagy hiányérzet, amely nem feltétlenül külső körülményekből fakad, hanem abból, hogy a lélek és a személyiség között nincs még összhang. Ez a hiány sokféle alakban jelentkezhet – vágyként, nyugtalanságként, keresésként –, és gyakran külső tárgyakban vagy kapcsolatokban keres betöltést. Hermetikusan a hiány nem ellenség, hanem jelzés: mutatja, hol nincs még jelen a valódi élet. Ami felismerődik benne, az már nem csupán hiány, hanem hívás.
