Az az átmeneti állapot, amikor a régi már nem működik, de az új még nem látszik. A bolyongás nem tévedés, hanem beavatási szükségszerűség: a lélek sötét éjszakája, ahol a külső vezetők elhallgatnak, és csak a belső hang marad. Ez az idő nem elvesztegetett – hanem az új látás előkészítése.
