Az a kóros tudatállapot, amelyben az ember önmagát teszi minden tapasztalat kizárólagos mércéjévé. Ilyenkor a világ nem kinyilatkoztatás, hanem önigazolás terepévé válik. Az én-rögeszme elszigetel, mert megszakítja a kapcsolatot a személyen túli renddel és a lélek tágasságával.
