Az alkímiai erjedés akkor válik torzzá, amikor a belső folyamat tüze nem megfelelő: túl gyenge ahhoz, hogy valódi átalakulást indítson, vagy túl erős, és ezért felégeti azt, amit érlelnie kellene. Lelki értelemben ez az állapot akkor jelenik meg, amikor az emberben megmozdul a változás anyaga, de nincs hozzá elég józanság, tartály és tiszta irányultság. Ilyenkor a folyamat nem nemes fermentációvá, hanem zavaros asztrális felhabzássá válik. A helyes hőfok a türelem, fegyelem és belső csend aránya.
