A szellemi önazonosság nem megtisztult, csak torzítatlan lenyomata: a lélek karmikus képleteinek hordozója. A Felettes Én önmagában tartalmazza az összes karmikus erőt, és ezek alapján vetül be az emberi tudatba mint egó. Nem végállapot, hanem átmeneti összekötő elv a személyes és az isteni között. Az igazi önismeret nem az egó finomításával, hanem a Felettes Én rétegének meghaladásával kezdődik, ahol a karmikus szükségszerűség átlényegül szabad szellemi döntéssé.
