Azok a külső vagy belső terek, ahol az ember még nem lép be a beavatás teljes tüzébe, de már tisztul, rendeződik és alkalmassá válik a küszöb átlépésére. Ilyen szentély lehet egy templom, egy tanulási időszak, egy visszavonulás vagy a belső csend tere. Rózsakeresztes értelemben ezek az előudvarok nem mellékesek, mert az edénynek előbb meg kell erősödnie, mielőtt a fényt hordozhatná.
