Az ellentétek látszólagos egyesülése, amikor a valódi átalakulás helyett csupán ideiglenes összeolvadás vagy kölcsönös elfedés történik. Ilyenkor a feszültség nem oldódik fel, csak háttérbe szorul, ezért a „egység” hamar szétesik vagy torz formában tér vissza. Hermetikusan ez a coniunctio oppositorum utánzata, ahol az ego megelégszik az egység érzetével, anélkül hogy végigjárná a tisztulás útját. Ami nem a tűzből születik, az nem marad meg.
