Nem erkölcsi ragaszkodás, hanem a lélek belső tengelyéhez való állandó visszatérés képessége. A hűség azt jelenti, hogy az ember nem hagyja el azt a felismerést, amely egyszer már megmutatta számára az igaz rendet. Ez a minőség nem személyekhez, hanem az igazsághoz köt, és a belső egység megtartó erejeként működik.
