Az a belső centrum, amely nem az életkorhoz, hangulathoz, szerephez vagy személyes történethez kötődik, hanem a lélek mélyebb eredetéhez. Az időtlen középpontból nézve az ember nem pusztán egymást követő életszakaszokból áll, hanem egyetlen szellemi út kibomlásából. Hermetikus értelemben ez a belső Mester helye, ahol a múlandó események rendbe állnak, és a személyiség mozgásai mögött feltárul a változatlan tengely.
