Az a szent aktus, amikor a belül megfogant Logosz többé nem marad néma lehetőség, hanem szóvá, tetté és teremtő iránnyá válik. Az Ige kimondása nem puszta beszéd, mert csak akkor valóságos, ha a kimondott szó mögött megtisztult szándék, belső fedezet és lélekből fakadó igazság áll. Gnosztikus–hermetikus értelemben a kimondott Ige teremt, de nem az ego akarata szerint, hanem az isteni renddel összhangban. Ami így szólal meg, az nem zajt ad a világhoz, hanem formát ad a fénynek.
