Az individuum az elkülönült, önálló emberi lény, aki már nem pusztán családi, közösségi, vallási vagy kollektív minták hordozója, hanem saját belső felelősségével áll a létben. Jungi értelemben az individuáció útján az ember fokozatosan különválik a tömegtudat és a persona kényszereitől, hogy mélyebb, teljesebb önazonosságához közeledjen. Hermetikusan az individuum nem önző különállás, hanem az a mikrokozmosz, aki saját középpontját megtalálva képes tudatosan kapcsolódni az egészhez.
