A szenvedés és igazság drámája, amelyben az ember erkölcsi számításai összeomlanak, és a lét mélyebb rendjével szembesül. Jób története azt mutatja, hogy a próba nem mindig bűnhődés, hanem beavatási helyzet, ahol a hit leválik a jutalmazás igényéről. A végső fordulat nem magyarázat, hanem tágulás: az ember belátja, hogy az isteni rend nagyobb, mint a személyes értelem.
