A fejlődés illúziója, amikor a kereső megelégszik a fény első sugarával, és megáll – nem látva, hogy az út még csak most kezdődött. A korai elégedettség a megtévesztő fény tere: ragyogónak tűnik, de nincs mögötte átlényegülés. A szellem itt nem áramlik tovább – csendben vár, amíg újra útra kelünk.
