Az a világosság, amely nem közvetlenül a szellemi forrásból érkezik a tudathoz, hanem valamilyen tükrözésen, jelképen, tanításon, mesteren, hagyományon vagy belső képen keresztül. A közvetett fény értékes lehet, mert előkészít, vezet és irányt mutat, de veszélyessé válik, ha az ember összetéveszti magával a Forrással. Gnosztikus–hermetikus értelemben ez a fény még vizsgálatot kíván, mert minden közvetítés magán viseli a hordozó tisztaságát vagy torzulását.
