Az a fény, amely egy megtisztultabb edényen, személyen, közösségen, szövegen vagy szent formán át jut el az emberhez, miközben a közvetítő feladata nem az, hogy önmagára irányítsa a figyelmet, hanem hogy áttetszővé váljon. A közvetített fény akkor tiszta, ha nem veszít lényegéből, nem keveredik önérdekkel, és nem válik spirituális tekintéllyé vagy bálvánnyá. Hermetikus értelemben a közvetítő próbája mindig az áttetszőség: vajon a fényt hordozza-e, vagy saját alakját világítja meg vele.
