Az a finom belső tudás, amely nem következtetésből, félelemből vagy vágyból születik, hanem a lélek közvetlen érzékeléséből. Nem mindig hangos és nem mindig magyarázható, mégis egyszerű, tiszta irányt mutat, amelyet a személyiség gyakran csak utólag ért meg. Gnosztikus–hermetikus értelemben a lélek intuíciója a belső isteni mag halk világossága, amely megkülönböztethető az asztrális benyomások nyugtalanságától. Ami valódi intuícióból fakad, az nem felfokoz, hanem elcsendesít és rendez.
