Az a visszatartott vagy elfojtott sóvárgás, amely nem tudott tudatos formát ölteni, ezért a mélyben tovább él, és kerülőutakon színezi a kapcsolatokat, döntéseket és spirituális törekvéseket. A meg nem élt vágy gyakran nem tűnik el, hanem átalakul fantáziává, hiányérzetté, mártír-komplexussá vagy zavart extázissá. A belső munka itt nem a vágy azonnali követése, hanem annak felismerése, hogy mi benne a lélek valódi hívása, és mi a személyiség kielégítetlen sóvárgása.
